kánon: az egyházak által hitelesnek, Istentől sugalmazottnak elfogadott bibliai könyvek összessége

apokrif: olyan kanonizáción átesett könyv, amelynek hitelességét nem tudták megállapítani és nem került be a Bibliába

áldozat: az istentisztelet cselekménye, amely során egy áldozati tárgyat Istennek ad az ember vagy a közösség; a zsidó vallás egyik leggyakoribb áldozati tárgya a bárány, Ábel is bárányt áldozott Istennek

Septuaginta: a Héber Biblia görög fordítása (Kr. e. 3. század)

Vulgata: a Biblia mindkét részének latin fordítása, Jeromos (Hieronymus) műve

próféta: Isten üzenetének tolmácsolója; a Héber Biblia híres prófétái például Izajás (Ézsaiás), Ezékiel, Dániel, Jónás vagy Illés

apostol: Jézus tanítványa, gyülekezet alapítója

Tóra: ʻtörvény, tanításʼ; Mózes öt könyve, a zsidó nép legrégibb írásos emléke, amely leírja a nép őstörténetét a világ teremtésétől kezdve, az Istennel kötött szövetségein keresztül a Mózes közvetítése által kapott törvényekig

Talmud: a zsidóság törvényeinek, vallási rendelkezéseinek, tanításának írott gyűjteménye, amely a Tórához kapcsolódó magyarázatokat is tartalmaz; a vallási tanítók, a rabbik között vitákból létrejövő hagyomány sokáig szóban terjedt és őrződött meg

zsoltár: verses imádság, himnusz

gondolatritmus: azonos szerkezetű és azonos vagy ellentétes értelmű mondatok ritmikus ismétlődése; a bibliai szövegek, különösen a zsoltárok gyakori rendezőelve

parafrázis: egy meglévő irodalmi mű művészi igényű, szabad átdolgozása

evangélium: ’örömhír’; a Jézus élettörténetét, tanítását és beszédeit tartalmazó négy újszövetségi könyv neve

evangélisták: a négy evangélium szerzői: Máté, Márk, Lukács és János

szinoptikus evangéliumok: Máté, Márk és Lukács evangéliumai, amelyek sok szerkezeti és tematikus hasonlóságot mutatnak egymással

Apokalipszis: a Jelenések könyve másik elnevezése; tág értelemben a világ végére vonatkozó jövendölés

krisztosz: görög szó, jelentése ’felkent, kiválasztott’

messiás: héber szó, jelentése ’felkent’; a zsidó nép által várt szabadító megváltó

példabeszéd: az Újszövetség egyes szövegrészeinek műfaja, önmagán túlmutató, allegorikus jelentésű történet

samaritánus: Samáriában élő, a zsidók által eretneknek tartott népcsoport; később, Jézus által irgalmas, könyörületes ember